Charlie a csodakutya: bevásárol, kidobja a szemetet a kukába.

Nem rég olvastam e bejegyzést Terike blogjában.

Egy tündéri okos kutya!    Na ezt nézzétek meg!

 S még az nap olvastam egy kedves cikket a Helyi napilapban, a Zalai hírlapban egy másik csodakutyáról..

Részletek a cikkből:

„ Szerethető személyiségével, a nagy bánatos szemeivel és a társaihoz képest hosszúra nőtt szempillájával mindenkit lenyűgöz. Bennünket is boldogan fogadott, előreszaladt és egy, a játékaival megrakott kosárral a szájában érkezett vissza.

Ez a kutya tényleg különleges adottságokkal rendelkezik, - Aztán a Tímeával közös életre felkészítő vizsgán, amit egy zsúfolt és zajos bevásárlóközpontban tartottak, bebizonyosodott, hogy Charlie kivételes kutya. Tökéletesen elvégezte a feladatokat: egyedül vitte a bevásárlókosarat, majd a számára elérhető polcokról levette a tárgyakat, s azokat betette a kosárba. A szájával felvette a legkisebb címletű ötforintost, sőt a papírpénzekkel is jól bánt, vagy éppen kinyitotta az ajtót és felkapcsolta a villanyt.

Ha Tímea véletlenül elejt valamit, és az koppan a földön azonnal rohan és felveszi. Aztán ezeket a tárgyakat a két hátsó lábára állva adja át gazdájának, de pontosan ismeri a jobbra, balra, előre, hátra, fent és lent szavak jelentését is, mellyel megkönnyíti a csípőficama miatt lassan mozgó nő életét.

Emellett a lelke is extrán érzékeny, s akár szó szerint is érthetjük, hogy bármit megtenne az emberekért. Ezt alátámasztandó, dr. Bródy Andrea elmesélt egy megható történetet. - Egy súlyosan mozgássérült tolószékes lánynak akartunk segíteni azzal, hogy bemutatjuk neki Charlie-t - kezdte a nevelőszülő. - A  kutya felugrott a székbe, ettől a lány a csak görcsösen hajlítható ujjaival mélyen belemart annak oldalába. A fájdalom ellenére Charlie meg sem mukkant, sőt inkább a lány mellkasához szorította a fejét, hogy az ki ne essen a kocsiból.”

További olvasnivaló:

http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20110917_charlie_kutya

Örül a lelkem az ilyen híradásoknak, mert bizonyítják és erősíthetik azt a hitet, hogy a jól és szeretetben tartott kutya, s ha megfelelően foglalkoznak vele igazi nélkülözhetetlen társunkká válik.

Maike kutya is nyaral.......

Ismerőseink nyaralni indultak Olaszországba és nem akarták a hosszú utazásnak kitenni kutyusukat.

Bíztak benne, hogy elvállaljuk és nálunk jó helyen lesz.  Maike kutya is nyaraljon, csak nem a gazdival.

A 4 éves tibeti spániel kan kutya Jázmin kutyánk alomjából származik. S most visszatért a szülőhelyére a mama kutya és a testvér Fruzsina mellé.

Letagadni se lehet a rokonságot, ugyanaz a szín, az alkat és ugyanaz a játékosság, mint Jázminnál.

Valamilyen játék mindig lóg Maike kutya szájában is, vagy ha elfekszik a feje közelében.

Akárcsak Jázmin ő is szereti becsomagolni a játékát a szőnyeg, vagy valamilyen rongy alá. Aztán jöhet a kaparás, a bukfencek, az ugatás az eldugott játéknak. 

Az első napok azért nem teltek el gond nélkül, bár Maike minket egyből elfogadott. De a másik kutyáktól egy kis távolságot tartott. 

Első nap még minden autó hangra futott a kapuhoz várta a gazdikat. Első éjszakáját a konyhaszekrényen töltötte, először az asztalon próbált aludni.

- Na , azt azért mégse- mondtam és a székeket elhúztam az asztaltól. 

  Így tudott felugrani a konyhaszekrényre.

Második éjszaka kaparászta a hálószobánk ajtaját állandóan be akart jönni velünk aludni.

- Na, azt azért mégse- mondtam. Nálunk ez nem szokás, van szép és kényelmes kosaruk, ott kell aludni.

És a harmadik nap (nem véletlen, hogy a mesében is a három a szerencse) Maike kutya ráérzett a szabadság és a társas élet örömeire, megállás nélkül rohangászik, ugatja a járókelőket és már a többi kutya között fekszik. 

Igazi falusias életet él, a lakóházi bezártság és pórázon sétálgatás után. Bizony Maike kutya is nyaral 10 napot.

És a végére, de a legfontosabbnak, egy jó hír. Három hónap betegség, infúziók, injekciók, véradás, gyógyszerezés, lábadozás után….

Jázmin kutya gyógyultnak lett nyilvánítva.

Kutya egy fürdés…..!!!

Ezt a meleget már a kutyák se szeretik. Egy kis mártózás a langyos vízzel teli kádban frissítő lehetne...

Ha szeretnének fürödni, de a mostani tibeti kutyáim, Jázmin és Fruzsi nem kedveli a fürdést. Már amint meglátják a kádat, menekülnek. Nagyon ritkán csak nyáron vannak megfürdetve, én nem vagyok híve az állandó (pláne nem a kutyasamponos) fürdetésnek. Amikor az első kiskutyám Lexi lett én is naivan azt gondoltam a lakásban tartott kutyákat gyakran kell füröszteni, hogy mindig tiszták legyenek. Lexi kutyát is beleraktuk egy kád vízbe és babaszappannal lecsutakoltuk. Ha kisgyereknek jó, akkor a kutyának is. Na, ez nagy tévedés volt, mert szegény Lexi bőrbetegséget kapott tőle, s megértük utána kikúrálni.  Ezután megfogadtam a kutyát csak tiszta vízzel és ritkán fürdetem. Nyáron úgy is gyakran fürdött velünk a tavakban. Télen meg elég volt csak a mancsait lemosni, ha sárosak lettek. Na és a kutyák úgy is letisztogatják magukat, kiszedik a bundájukból a beleragadt sarat vagy bogáncsot.

Ezt a gyakorlatot követem a mostani kutyáimnál is, csak őket már nem visszük a tavak mellé, mert se autózni nem szeretnek, se fürödni. Nekik itt a nagy udvar és az utca, ez nekik elég.

S marad a kádban fürdés, erőszakot alkalmazva és belenyomva a vízbe, mert az első perctől fogva menekülnek és azt a kapálózást………

Kicsik és nagyok....

Én a kutyacsapatomat megosztottam kis és nagy kutyákra.Egyszerűen a méreteik alapján.
Ha ismerősöknek beszélek a kutyáimról akkor mindig vagy kicsi kutyák, vagy a nagy termetű kutyáimként emlegetem őket.Azért van szép úrias nevük is a fekete keverék a Maxika, a rőt vörös kutya a Frida.S a két tibeti szuka Jázminka és Fruzsina.
Fotókat róluk a nyitókép alatti- Képgaléria a kutyáimról cím alatt, a kutya nevére kattintva lehet megnézni.
Jázminról a betegsége miatt több szó esett már.
Most a nagy kutyák jönnek.

 A nyári rekkenő melegben bőven találnak árnyékos helyeket az udvarukban, mély gödröket ásnak a fák bokrok alá, persze mindig máshol.Én naponta betemetem, ők meg szorgalmasan kikaparják.van is morgolódás a gazdájuktól mikor fűnyírás következik.

Maxika  kényelmesen bandukol a rózsalugas mellé, délutánonként ott talál árnyékot.Két gödör is várja szunyókálásra.

Mi van Maxi kutyám, hol a játékod? Nálam nincs, menj keresd meg.

Érkezik a vacsora.Ahogy illik szépen leül Maxi kutya és várja a gazdit.Na ez Fridáról nem mondható el, izgatott ugrabugrálásba kezd örömében.3 évvel ezelőtt fogadtuk be, de még mindig megbecsüli amit kap, nem válogat és bármennyi mennyiség jöhet.

Vacsora után lehet a gazdival játszani, be lehet vasalni a napi simogatásokat, fülvakarást és egyebeket.

Frida nagyon hálás a gondoskodásért, felakar mászni az ölembe. Mondom neki, hogy nem öleb és a méreteivel ez nem menne. De nem akar ebbe belenyugodni.

Közben Maxi kutya meg a játékát a műanyag vödör tetőt hozza, dobáljam el. Egy kis futtatás után már melege van.Inkább elmegyünk letelepedünk a mogyoróbokrok alá.

Egész kellemes ez a kis hűsölgetés, kutyázgatás és távolba nézés.

Jázmin kutya és az új játéka.

Már 6 hét is eltelt azóta, hogy Jázmin kutyám megbetegedett.Betegségének történetét itt ebben a blogban a beteg van a háznál. bejegyzésben leírtam.

2 héttel ezelőtt kezdődött a fordulat a javulás felé.Bár kismértékben, de javult a kutya vérképe.Továbbra is maradtak a gyógyszerek, csökkentett adagolással.

Mozgékonysága, erőnléte, játékos kedve is visszatért. Kapott is egy új puha játékfigurát.

Zenélő sivatagi púpos tevét.

Ha ráharap a tevére vidám arab dallamot játszik. Már három napja hurcolja magával, mint a házban, mint az udvaron állandó zeneszó van.

Nem tudom meddig bírja az elem, de én már kívülről tudom a dallamot, már ARABUL is.

Ez a mi játékos Jázmin kutyánk…..

Kezd már visszatérni az élet kedve. Kiskutyámnak már tiszta orvosságos szaga van, tömör B-vitamin illat lengi körül. S nagyon tiltakozik már a beadás ellen, próbáljuk játékosságát erősíteni.

Párom megígérte Jázmin kutyának, hogyha a gyógyulás útjára lép, kap 2 új darabot a kedvenc sípolós egér játékából. Ma beváltotta az ígéretét.

Igazából ez az egér cicáknak készített játék, de Jázminnak ez tetszik. Nagyon szereti cipelni, eldugdossa a kosarába a párna alá és akkor aztán ugat neki és kaparja a párnát.

Amikor újat kap, napokig mindenhová cipeli magával. Ha másfajta játékot adunk ideig-óráig eljátszik azzal is, de midig visszatér az egeres játékhoz.  A sípja egy idő után már nem szól, ez Jázmint nem zavarja.

Vettünk már sárga és kék színben is, de az nem kellett neki.

Piros egérke a nyerő!

Beteg van a háznál…….Lábadozás.

Pénteken az első biztató jelek délután 15 óra körül mutatkoztak.

Jázmin kutya felkelt, elment maga inni a vizéből. Aztán újra 17 órakor az állatorvosi rendelőnél megindult a szagok nyomában és elvégezte a dolgát. Ezen az estén már nem kapott infúziót, csak egy injekciót. A dokival megbeszéltük a kutya gyógyszerezését, a három fajta gyógyszerből összesen 6 szemet kell 4 alkalomra elosztva beadni neki. Ezek mind Humán gyógyszerek, taliga méretűek. Az állatorvos hétfőre rendelt vissza minket, hacsak nem rosszabbodik Jázmin állapota.

Péntek éjjel párommal felváltva figyeltük Jázmint, inni adtunk neki, többször kivittük a levegőre.

Szombat-vasárnap-hétfö, minden nappal egyre elevenebb a kutyuskánk, már fut, mozog, ugat. Maga eszik és iszik. Mellette még fáradékony, gyenge. Vasárnap reggel már hozta a szájában a kedvenc játékát. Nagyon boldogok lettünk, s bizakodunk a gyors felépülésben. Elmentem és vásároltam neki újabb három szőrmókos sípolós játékot.

Aztán hétfőn este jött a hideg zuhany. Az állatorvosi rendelőben az újabb vérvétel után kiderült a vérkép még mindig rossz. Magas a fehérvérsejtek száma a vörösvértestek a csütörtökinél (amikor szinte nulla volt) jobb, de még messze elmarad a kívánatostól.

Mostanra tisztázódott a betegsége, kullancs fertőzést kapott, amire a szervezete nem jól reagált, Immunrendszeri betegsége lett.

Utána olvasva az alábbiakat találtam:

„ Az egészségesen működő immunrendszer jól reagál, amikor a szervezet egy olyan idegen anyagot azonosít, mint a baktérium fehérjéje. Ezt az idegen anyagot, amely kiváltja az immunválaszt, antigénnek nevezik.

A szervezet képes reagálni az antigénre a fehérje molekulák (antitestek) termelése által, amely kötődik az antigénhez. Az immunválasz során különböző antitestek aktiválódnak elpusztítva az idegen betolakodót, mint például egy baktérium, vagy olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek segítik a pusztulást.

Az autoimmun betegségben szenvedő kutya szervezetében az immunrendszer elveszíti azt a képességét, hogy különbséget tegyen az idegen antigének és a saját szövetei között. Az "auto" előtag "saját"-ot jelent, tehát az autoimmun egy olyan immunrendszert ír le, ami a saját testrészeit pusztítja el. A saját normális szöveteit idegennek véli, és megpróbálja elpusztítani. Jó példa erre az autoimmun haemolyticus anaemia a kutyáknál. Ebben az esetben a kutya immunrendszere hibásan érzékeli rendellenesnek a saját vörösvérsejtjeit. Elpusztítja őket, vérszegénységet okozva ezzel a kutyának, vagy alacsony vörösvérsejt szintet. „

Sajnos hosszan elhúzódó kezelést igényel ez a betegség. Így még marad a magas számú és erős hatóanyagú gyógyszerek beadása Jázmin kutyának. Egy kis javulás már mutatkozik, s úgy tűnik Jázmin már túl van a nehezén.

Beteg a háznál…..Frida véradó lesz.

Jázmin a beteg.

Csütörtök reggel, kipattanva az ágyból irány Jázminkához. Szólogatom de nem reagál nem kell fel, csak néz rám a sötét színű kutyaszemekkel. Ölbe véve kiviszem az udvarra, hátha pisil. Nagyon bágyadt, gyenge. Főzök neki egy kis erőlevest, beleerőltetek néhány teás kanálnyit. Aztán hagyom aludni. Délutánra már elfogja a remegés, már a fejét sem tudja megemelni olyan gyenge. Csak törölgetem a szemem, nagyon sajnálom az én édes kicsike kutyámat. Aki mindig vidám szokott lenni, már reggeli órákban cipeli a játékait, most meg csak fekszik!

Várom hazaérjen a párom, s már visszük is az állatorvoshoz. Jázminban már egy csepp erő sincs!

Mondtuk a dokinak, nincs javulás, hányt is és szerintünk már a reflexei sem működnek. Doki megvizsgálta, majd vett egy kis mennyiségű vért, néhány cseppet, mert ö is sajnálta Jázminkát és nem akarta hosszan kínozni. Azért újra be lett kötve az infúzió. Vártunk, míg elkészült az újabb laboreredmény a vérképpel. Ez egy másik helyiségben zajlott.

Doki a kinyomtatott laboreredményt nézve felkiáltót. A vörösvértestek száma 0.75 egység, abszolúte 0 – érték. Két napja (kedden) is kevés volt a normális érték ötöde.

A fehérvérsejtek száma meg irreálisan magas, ezerszerese a normálisnak. Lehetséges a leukémia……

Ezt hallva a szívem összefacsarodott s végső kétségbeesésbe jutottam. Férjem is elsápadt, megtelt a szeme könnyel. Néhány perces csend után a doki elmondta, hogy van egy ismerőse Budapesten, Hematológus szakorvos megpróbálja felhívni és tanácsot kérni. Szerencsére első hívásra sikerült elérnie. Az adatokat bemondva megkérdezte milyen lehetőségek állnak fenn. A Pesti orvos azt tanácsolta, adva esélyt a kutyának, hogy azonnali friss kutyavérre van szükség, legalább 50 ml-re és prednisolon tablettás kezelést el kell indítani (napi 4 db), Telefont letéve tájékoztatott minket a javaslatról s azonnal Donor kutya kell. Doki tudta, hogy Jázminka mellet van egy ugyanolyan fajta kutya a Fruzsi.(Ö Jázminka alomjának egyik kiskutyája volt.) Jaj nem jó! Kiáltottam fel. Fruzsi még kisebb (5. kg) vékonyka kiskutya és nagyon gyámoltalan.

Teljes kétségbeesésre adtam magam. Férjem azonnal kapcsolt, megkérdezve jó e bármilyen kutya, hiszen nekünk van még kettő nagytestű kutyánk. Ö azonnal Fridára gondolt. Doki rábólintott, csak minél gyorsabban hozzuk el. S neki is állt előkészíteni a Véradást. Férjem, mint egy megszállott bevágódott a kocsiba és teljes gázt adva elviharzott. Én a rendelőben maradtam Jázmin mellett, tartva a kis lábát, amibe folyt (inkább csak csepegett) az infúzió. Néhány perc múlva visszatért a férjem, hóna alá kapva hozta a 30 kg-s Frida kutyát. Jázmin mellé az asztalra téve, Frida nyugodtan megszaglászta a helyet és a gazdira nézve várta most mi lesz. Párom megsimogatva mondta Fridának, - kutyuskám most meghálálhatód, hogy befogadtunk és már három éve minden jóval elláttunk. Mentsd meg a Jázmint.- Frida bal lábán a szőrt leborotválták, felette gumiszalaggal elszorították, aztán többször kellett megkísérelni a katéter bevezetését a vénába. Nem bírtam tovább nézni, bár az én drága Fridám meg se nyikkant, okosan nem mozgott.

Frida lába .

Doki segítője vette le a vért a Fridától. A doki meg azonnal nyomta bele Jázmin lábán lévő katéterbe Kb. 10-12 szer, egy-egy ampullányit. Mikor már gyengén jött a vér Fridától, lezárták a vénát várva az alvadást. Jázmin visszakerült az infúzióra. Na meg van, sóhajtottam fel, Igazán megérdemel Frida egy nagy adag lesütött sertésmájat vacsorára!Még hogy sertésmájat! Borjúmájat kell adni a véradónak, kiáltott fel a doki. Hát meg is érdemli, nagyon rendes kutya volt. Férjem hazavitte Fridát, én még vigyáztam Jázminra. Megkaptuk az új gyógyszert, doki megnézte Jázmin szájpadlását van –e változás. Eddig a hasa, a szájpadlása és a nyelve fehéresen vértelen volt, most már halvány rózsaszínes. Jó vért adott Frida. Holnap estére kiderül, hogy hatásos volt a véradás, újra reménykedni kezdtem.

Egyre több a beadandó gyógyszer.

Rendelésből hazaérve, férjem elmesélte, hogy azért meg volt ijedve a Fridus. Azt hihette megint ki lesz dobva. És mikor visszakerült a megszokott udvarára, boldogan rohangált a Gazdi és a háza között. Fel se vette a véradást, kicsit nyalogatta a tű helyét. Mikor lementem hozzá megköszönni (egy tál sült májjal) a segítségét, hálásan nyalta a kezemet.

Frida a véradó.

Vártuk az éjszakát, s a péntek estét…..