Ezt a meleget már a kutyák se szeretik. Egy kis mártózás a langyos vízzel teli kádban frissítő lehetne...
Ha szeretnének fürödni, de a mostani tibeti kutyáim, Jázmin és Fruzsi nem kedveli a fürdést. Már amint meglátják a kádat, menekülnek. Nagyon ritkán csak nyáron vannak megfürdetve, én nem vagyok híve az állandó (pláne nem a kutyasamponos) fürdetésnek. Amikor az első kiskutyám Lexi lett én is naivan azt gondoltam a lakásban tartott kutyákat gyakran kell füröszteni, hogy mindig tiszták legyenek. Lexi kutyát is beleraktuk egy kád vízbe és babaszappannal lecsutakoltuk. Ha kisgyereknek jó, akkor a kutyának is. Na, ez nagy tévedés volt, mert szegény Lexi bőrbetegséget kapott tőle, s megértük utána kikúrálni. Ezután megfogadtam a kutyát csak tiszta vízzel és ritkán fürdetem. Nyáron úgy is gyakran fürdött velünk a tavakban. Télen meg elég volt csak a mancsait lemosni, ha sárosak lettek. Na és a kutyák úgy is letisztogatják magukat, kiszedik a bundájukból a beleragadt sarat vagy bogáncsot.
Ezt a gyakorlatot követem a mostani kutyáimnál is, csak őket már nem visszük a tavak mellé, mert se autózni nem szeretnek, se fürödni. Nekik itt a nagy udvar és az utca, ez nekik elég.
S marad a kádban fürdés, erőszakot alkalmazva és belenyomva a vízbe, mert az első perctől fogva menekülnek és azt a kapálózást………
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése