Az Én kutyacsapatom... képgaléria

Tibeti spániel kutyacsapat

Tibeti spániel kutyacsapat
Gyönyörü tibeti spániel kutyák Norvégiából.

Az én hüséges kutyacsapatom

Képgaléria a kutyáimról

2011. május 30., hétfő

Beteg a háznál…..Frida véradó lesz.

Jázmin a beteg.


Csütörtök reggel, kipattanva az ágyból irány Jázminkához. Szólogatom de nem reagál nem kell fel, csak néz rám a sötét színű kutyaszemekkel. Ölbe véve kiviszem az udvarra, hátha pisil. Nagyon bágyadt, gyenge. Főzök neki egy kis erőlevest, beleerőltetek néhány teás kanálnyit. Aztán hagyom aludni. Délutánra már elfogja a remegés, már a fejét sem tudja megemelni olyan gyenge. Csak törölgetem a szemem, nagyon sajnálom az én édes kicsike kutyámat. Aki mindig vidám szokott lenni, már reggeli órákban cipeli a játékait, most meg csak fekszik!
Várom hazaérjen a párom, s már visszük is az állatorvoshoz. Jázminban már egy csepp erő sincs!
Mondtuk a dokinak, nincs javulás, hányt is és szerintünk már a reflexei sem működnek. Doki megvizsgálta, majd vett egy kis mennyiségű vért, néhány cseppet, mert ö is sajnálta Jázminkát és nem akarta hosszan kínozni. Azért újra be lett kötve az infúzió. Vártunk, míg elkészült az újabb laboreredmény a vérképpel. Ez egy másik helyiségben zajlott.
Doki a kinyomtatott laboreredményt nézve felkiáltót. A vörösvértestek száma 0.75 egység, abszolúte 0 – érték. Két napja (kedden) is kevés volt a normális érték ötöde.
A fehérvérsejtek száma meg irreálisan magas, ezerszerese a normálisnak. Lehetséges a leukémia……
Ezt hallva a szívem összefacsarodott s végső kétségbeesésbe jutottam. Férjem is elsápadt, megtelt a szeme könnyel. Néhány perces csend után a doki elmondta, hogy van egy ismerőse Budapesten, Hematológus szakorvos megpróbálja felhívni és tanácsot kérni. Szerencsére első hívásra sikerült elérnie. Az adatokat bemondva megkérdezte milyen lehetőségek állnak fenn. A Pesti orvos azt tanácsolta, adva esélyt a kutyának, hogy azonnali friss kutyavérre van szükség, legalább 50 ml-re és prednisolon tablettás kezelést el kell indítani (napi 4 db), Telefont letéve tájékoztatott minket a javaslatról s azonnal Donor kutya kell. Doki tudta, hogy Jázminka mellet van egy ugyanolyan fajta kutya a Fruzsi.(Ö Jázminka alomjának egyik kiskutyája volt.) Jaj nem jó! Kiáltottam fel. Fruzsi még kisebb (5. kg) vékonyka kiskutya és nagyon gyámoltalan.
Teljes kétségbeesésre adtam magam. Férjem azonnal kapcsolt, megkérdezve jó e bármilyen kutya, hiszen nekünk van még kettő nagytestű kutyánk. Ö azonnal Fridára gondolt. Doki rábólintott, csak minél gyorsabban hozzuk el. S neki is állt előkészíteni a Véradást. Férjem, mint egy megszállott bevágódott a kocsiba és teljes gázt adva elviharzott. Én a rendelőben maradtam Jázmin mellett, tartva a kis lábát, amibe folyt (inkább csak csepegett) az infúzió. Néhány perc múlva visszatért a férjem, hóna alá kapva hozta a 30 kg-s Frida kutyát. Jázmin mellé az asztalra téve, Frida nyugodtan megszaglászta a helyet és a gazdira nézve várta most mi lesz. Párom megsimogatva mondta Fridának, - kutyuskám most meghálálhatód, hogy befogadtunk és már három éve minden jóval elláttunk. Mentsd meg a Jázmint.- Frida bal lábán a szőrt leborotválták, felette gumiszalaggal elszorították, aztán többször kellett megkísérelni a katéter bevezetését a vénába. Nem bírtam tovább nézni, bár az én drága Fridám meg se nyikkant, okosan nem mozgott.
Frida lába .

Doki segítője vette le a vért a Fridától. A doki meg azonnal nyomta bele Jázmin lábán lévő katéterbe Kb. 10-12 szer, egy-egy ampullányit. Mikor már gyengén jött a vér Fridától, lezárták a vénát várva az alvadást. Jázmin visszakerült az infúzióra. Na meg van, sóhajtottam fel, Igazán megérdemel Frida egy nagy adag lesütött sertésmájat vacsorára!Még hogy sertésmájat! Borjúmájat kell adni a véradónak, kiáltott fel a doki. Hát meg is érdemli, nagyon rendes kutya volt. Férjem hazavitte Fridát, én még vigyáztam Jázminra. Megkaptuk az új gyógyszert, doki megnézte Jázmin szájpadlását van –e változás. Eddig a hasa, a szájpadlása és a nyelve fehéresen vértelen volt, most már halvány rózsaszínes. Jó vért adott Frida. Holnap estére kiderül, hogy hatásos volt a véradás, újra reménykedni kezdtem.

Egyre több a beadandó gyógyszer.
Rendelésből hazaérve, férjem elmesélte, hogy azért meg volt ijedve a Fridus. Azt hihette megint ki lesz dobva. És mikor visszakerült a megszokott udvarára, boldogan rohangált a Gazdi és a háza között. Fel se vette a véradást, kicsit nyalogatta a tű helyét. Mikor lementem hozzá megköszönni (egy tál sült májjal) a segítségét, hálásan nyalta a kezemet.

Frida a véradó.


Vártuk az éjszakát, s a péntek estét…..

Nincsenek megjegyzések: