Charlie a csodakutya: bevásárol, kidobja a szemetet a kukába.

Nem rég olvastam e bejegyzést Terike blogjában.

Egy tündéri okos kutya!    Na ezt nézzétek meg!

 S még az nap olvastam egy kedves cikket a Helyi napilapban, a Zalai hírlapban egy másik csodakutyáról..

Részletek a cikkből:

„ Szerethető személyiségével, a nagy bánatos szemeivel és a társaihoz képest hosszúra nőtt szempillájával mindenkit lenyűgöz. Bennünket is boldogan fogadott, előreszaladt és egy, a játékaival megrakott kosárral a szájában érkezett vissza.

Ez a kutya tényleg különleges adottságokkal rendelkezik, - Aztán a Tímeával közös életre felkészítő vizsgán, amit egy zsúfolt és zajos bevásárlóközpontban tartottak, bebizonyosodott, hogy Charlie kivételes kutya. Tökéletesen elvégezte a feladatokat: egyedül vitte a bevásárlókosarat, majd a számára elérhető polcokról levette a tárgyakat, s azokat betette a kosárba. A szájával felvette a legkisebb címletű ötforintost, sőt a papírpénzekkel is jól bánt, vagy éppen kinyitotta az ajtót és felkapcsolta a villanyt.

Ha Tímea véletlenül elejt valamit, és az koppan a földön azonnal rohan és felveszi. Aztán ezeket a tárgyakat a két hátsó lábára állva adja át gazdájának, de pontosan ismeri a jobbra, balra, előre, hátra, fent és lent szavak jelentését is, mellyel megkönnyíti a csípőficama miatt lassan mozgó nő életét.

Emellett a lelke is extrán érzékeny, s akár szó szerint is érthetjük, hogy bármit megtenne az emberekért. Ezt alátámasztandó, dr. Bródy Andrea elmesélt egy megható történetet. - Egy súlyosan mozgássérült tolószékes lánynak akartunk segíteni azzal, hogy bemutatjuk neki Charlie-t - kezdte a nevelőszülő. - A  kutya felugrott a székbe, ettől a lány a csak görcsösen hajlítható ujjaival mélyen belemart annak oldalába. A fájdalom ellenére Charlie meg sem mukkant, sőt inkább a lány mellkasához szorította a fejét, hogy az ki ne essen a kocsiból.”

További olvasnivaló:

http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20110917_charlie_kutya

Örül a lelkem az ilyen híradásoknak, mert bizonyítják és erősíthetik azt a hitet, hogy a jól és szeretetben tartott kutya, s ha megfelelően foglalkoznak vele igazi nélkülözhetetlen társunkká válik.

Maike kutya is nyaral.......

Ismerőseink nyaralni indultak Olaszországba és nem akarták a hosszú utazásnak kitenni kutyusukat.

Bíztak benne, hogy elvállaljuk és nálunk jó helyen lesz.  Maike kutya is nyaraljon, csak nem a gazdival.

A 4 éves tibeti spániel kan kutya Jázmin kutyánk alomjából származik. S most visszatért a szülőhelyére a mama kutya és a testvér Fruzsina mellé.

Letagadni se lehet a rokonságot, ugyanaz a szín, az alkat és ugyanaz a játékosság, mint Jázminnál.

Valamilyen játék mindig lóg Maike kutya szájában is, vagy ha elfekszik a feje közelében.

Akárcsak Jázmin ő is szereti becsomagolni a játékát a szőnyeg, vagy valamilyen rongy alá. Aztán jöhet a kaparás, a bukfencek, az ugatás az eldugott játéknak. 

Az első napok azért nem teltek el gond nélkül, bár Maike minket egyből elfogadott. De a másik kutyáktól egy kis távolságot tartott. 

Első nap még minden autó hangra futott a kapuhoz várta a gazdikat. Első éjszakáját a konyhaszekrényen töltötte, először az asztalon próbált aludni.

- Na , azt azért mégse- mondtam és a székeket elhúztam az asztaltól. 

  Így tudott felugrani a konyhaszekrényre.

Második éjszaka kaparászta a hálószobánk ajtaját állandóan be akart jönni velünk aludni.

- Na, azt azért mégse- mondtam. Nálunk ez nem szokás, van szép és kényelmes kosaruk, ott kell aludni.

És a harmadik nap (nem véletlen, hogy a mesében is a három a szerencse) Maike kutya ráérzett a szabadság és a társas élet örömeire, megállás nélkül rohangászik, ugatja a járókelőket és már a többi kutya között fekszik. 

Igazi falusias életet él, a lakóházi bezártság és pórázon sétálgatás után. Bizony Maike kutya is nyaral 10 napot.

És a végére, de a legfontosabbnak, egy jó hír. Három hónap betegség, infúziók, injekciók, véradás, gyógyszerezés, lábadozás után….

Jázmin kutya gyógyultnak lett nyilvánítva.

Kutya egy fürdés…..!!!

Ezt a meleget már a kutyák se szeretik. Egy kis mártózás a langyos vízzel teli kádban frissítő lehetne...

Ha szeretnének fürödni, de a mostani tibeti kutyáim, Jázmin és Fruzsi nem kedveli a fürdést. Már amint meglátják a kádat, menekülnek. Nagyon ritkán csak nyáron vannak megfürdetve, én nem vagyok híve az állandó (pláne nem a kutyasamponos) fürdetésnek. Amikor az első kiskutyám Lexi lett én is naivan azt gondoltam a lakásban tartott kutyákat gyakran kell füröszteni, hogy mindig tiszták legyenek. Lexi kutyát is beleraktuk egy kád vízbe és babaszappannal lecsutakoltuk. Ha kisgyereknek jó, akkor a kutyának is. Na, ez nagy tévedés volt, mert szegény Lexi bőrbetegséget kapott tőle, s megértük utána kikúrálni.  Ezután megfogadtam a kutyát csak tiszta vízzel és ritkán fürdetem. Nyáron úgy is gyakran fürdött velünk a tavakban. Télen meg elég volt csak a mancsait lemosni, ha sárosak lettek. Na és a kutyák úgy is letisztogatják magukat, kiszedik a bundájukból a beleragadt sarat vagy bogáncsot.

Ezt a gyakorlatot követem a mostani kutyáimnál is, csak őket már nem visszük a tavak mellé, mert se autózni nem szeretnek, se fürödni. Nekik itt a nagy udvar és az utca, ez nekik elég.

S marad a kádban fürdés, erőszakot alkalmazva és belenyomva a vízbe, mert az első perctől fogva menekülnek és azt a kapálózást………

Kicsik és nagyok....

Én a kutyacsapatomat megosztottam kis és nagy kutyákra.Egyszerűen a méreteik alapján.
Ha ismerősöknek beszélek a kutyáimról akkor mindig vagy kicsi kutyák, vagy a nagy termetű kutyáimként emlegetem őket.Azért van szép úrias nevük is a fekete keverék a Maxika, a rőt vörös kutya a Frida.S a két tibeti szuka Jázminka és Fruzsina.
Fotókat róluk a nyitókép alatti- Képgaléria a kutyáimról cím alatt, a kutya nevére kattintva lehet megnézni.
Jázminról a betegsége miatt több szó esett már.
Most a nagy kutyák jönnek.

 A nyári rekkenő melegben bőven találnak árnyékos helyeket az udvarukban, mély gödröket ásnak a fák bokrok alá, persze mindig máshol.Én naponta betemetem, ők meg szorgalmasan kikaparják.van is morgolódás a gazdájuktól mikor fűnyírás következik.

Maxika  kényelmesen bandukol a rózsalugas mellé, délutánonként ott talál árnyékot.Két gödör is várja szunyókálásra.

Mi van Maxi kutyám, hol a játékod? Nálam nincs, menj keresd meg.

Érkezik a vacsora.Ahogy illik szépen leül Maxi kutya és várja a gazdit.Na ez Fridáról nem mondható el, izgatott ugrabugrálásba kezd örömében.3 évvel ezelőtt fogadtuk be, de még mindig megbecsüli amit kap, nem válogat és bármennyi mennyiség jöhet.

Vacsora után lehet a gazdival játszani, be lehet vasalni a napi simogatásokat, fülvakarást és egyebeket.

Frida nagyon hálás a gondoskodásért, felakar mászni az ölembe. Mondom neki, hogy nem öleb és a méreteivel ez nem menne. De nem akar ebbe belenyugodni.

Közben Maxi kutya meg a játékát a műanyag vödör tetőt hozza, dobáljam el. Egy kis futtatás után már melege van.Inkább elmegyünk letelepedünk a mogyoróbokrok alá.

Egész kellemes ez a kis hűsölgetés, kutyázgatás és távolba nézés.

Jázmin kutya és az új játéka.

Már 6 hét is eltelt azóta, hogy Jázmin kutyám megbetegedett.Betegségének történetét itt ebben a blogban a beteg van a háznál. bejegyzésben leírtam.

2 héttel ezelőtt kezdődött a fordulat a javulás felé.Bár kismértékben, de javult a kutya vérképe.Továbbra is maradtak a gyógyszerek, csökkentett adagolással.

Mozgékonysága, erőnléte, játékos kedve is visszatért. Kapott is egy új puha játékfigurát.

Zenélő sivatagi púpos tevét.

Ha ráharap a tevére vidám arab dallamot játszik. Már három napja hurcolja magával, mint a házban, mint az udvaron állandó zeneszó van.

Nem tudom meddig bírja az elem, de én már kívülről tudom a dallamot, már ARABUL is.