Ez egy állatokat és természetet kedvelő emberi lény blogja. Elsősorban a tibeti spániel kutyákról és velük megélt történetekről szól.
2012. január 27., péntek
2012. január 16., hétfő
Vicces kutyaszokás....1.
Rongyok
imádata......
A
legkézenfekvőbb játéka a kutyáknak a rongy. Lehet rángatni, cipelni, rágni és
beledugni a megmaradt ételdarabkákat.
Nap
mint nap elnézem, ahogy viccesen rongyoznak.
Teljesen
átalakítják a kert képét, mindenhol színes foltok virítanak.
Minden
áldott este összeszedem a rongyaikat. szétosztom a három kutyaházba.
Hidegek az
éjszakák kell egy kis melegítő anyag nekik..
De
Folti kutya és Maxi kutya nem így gondolja, nekik ezek a rongyok játékszerek.
2012. január 12., csütörtök
A kutya tartás előnyei…….1. rész.
Javítja. az ember életminőségét..
Lássuk mióta
tartozom a kutyatartók táborába ?
1993 évben
kedves ismerősök meglepnek minket az első kutyuskával. Ő Lexi (Újrónafői Vitéz
Alex) Tibeti spániel kan kutya.
A korábbi aggodalmainkat egy csapásra
megszüntette e játékos szeretni való kis jószág. Bizony tartottunk attól, hogy
élünk vele a lakótelepi lakásunkban, Nagyon hamar felismertük, hogy a kutya
társasága boldoggá tesz minket.
Bizonyított, hogy
az állatok társasága csökkenti a magányt és egyfajta jólétet biztosít az ember
számára. Az állattal való kapcsolat nem hasonlítható az emberi kapcsolatokhoz.
Az a feltétel nélküli szeretet és hűség, amelyet a kutyák az emberek felé mutatnak, egyetlen más emberi magatartáshoz sem hasonlítható. A kutyatartás ezáltal növeli a boldogság, biztonság érzését és csökkenti a magányt.
A két unoka. |
Manoka így kirándul. |
Társam Maxi kutya. |
Fruzsi az imádni való kis-hercegnő. |
Közös foglalkozás az udvaron . |
Vidám játékuk jobb kedvre derít minket. |
Pót-szülői teendők. |
Közel 20 év
alatt nemcsak a Lexi kutya, de a többi és más fajtájú kutyáink is bizonyították, és erősítették hitünket,hogy
-
- kutya nélkül lehet élni, de minek!
2012. január 4., szerda
Folti kutya története....
Bevallom, nagyon elhanyagoltam e blogba írást.De nem hanyagoltam el a kutyáimat, sőt tavaly októbertől szaporodott a létszám.Befogadtunk egy bohém, fiatal csavargó kutyát Ő Foltoska.
Íme Folti története:
Azok
a vágyakozó kutyaszemek……
Itt van ő, a foltos bundájú kivert kutya, már két hónapja itt csatangol a faluban.
Először arra gondoltam, hogy a hegyi pincéktől jár le,
mert onnan jött reggel és este. Aztán hétről hétre soványabb lett, egyre
nagyobb lett a meggyőződésem, hogy ezt a kutyust is kirakták a faluszélén.
Elkezdtem etetni a kapunk elé téve egy tálat neki. Aztán napokra eltűnt,
egy-egy tüzelő szuka környékén próbálkozott. Bizakodtam, hogy talán befogadják
második kutyának. Nem így történt! Jött és egyre többet az utcánkban
tartózkodott. Aztán megint eltűnt, már négy napja nem láttam, amikor az a hír
járta, hogy bejelentették a Jegyzőnél elvitelre, a kutyamenhelyre.
Elszomorodtam, hogy lám ennek a fiatal, játékos, nagyon
félénk kutyusnak is milyen bizonytalan a sorsa.
S egyszer csak újra megjelent a házunknál, még
soványabban, mint utoljára láttam. Mi lesz vele télen? Addig fel kell
táplálnom. Jázmin kutyám is tüzelt, foltocska (mert így neveztem el) ledekkolt
a házunk előtt és már nem is ment el. Az ételt elfogadta, de nagyon bizalmatlan
volt.
Lassan fokozatosan fogadott el, s engedett mindig
közelebb magához. S akkor láttam meg a bundája alatt egy bevarasodott gennyes
sebet. Jobban megvizsgálva láttam, hogy ez egy lőtt seb, sebben mélyen benn a
lövedék. Lefertőtlenítettem, aztán egyik nap egy másik kutya pont oda kapott a
sebéhez, amitől kifordult a lövedék. A helyén ömlött a vére. Gyorsan cselekedni
kellett, becsaltuk az udvarunkba, elállítottam a vérzést, lekezeltem
fertőtlenítőszerrel. Készítettünk vackot neki, nem engedtük ki az utcára, hogy
nyugodt körülmények között begyógyuljon a seb.
S most ott vagyok, hogy hálásan nyalja a kezem,
dörgölődzik és a gazdijának választott és már nem akar elmenni.
Csak az a baj, hogy nekem már így is sok kutyám van
(Négy).S már kétszer is fogadtam be kutyát. A nagy kutyáim féltékenyek rá, a
kicsik meg attól kezdve félnek, nem mernek kimenni az udvarra.
Hiába mondogatjuk ismerősöknek, hogy fogadják be, nem
kell a kutya.
Befogadjam? Hogyan szokják meg egymást? Foltos kutya
hogyan viseli el a bezártságot?
Sok, nagyon sok a kérdés….. de hát azok a csodálatos
esdeklő kutyaszemek………
Folti
kutya sorsa ……..
Napokon át kérdezgettem magamtól mit legyen Fotika
sorsa?
Felhívtam az ismerősöket, hátha tudnak gazdát találni
neki. Férjem is a munkahelyén mindenkinek ajánlotta, kedves, fiatal és még
tanítható ez a kutyus, akár második kutyának. Legtöbbször elutasító választ
kaptunk.
Gondoltam megnézem mi a helyzet a közeli kutyamenhelyen.
Bizony nagyon-nagyon elkeserítő sorokat olvastam a honlapukon, idézném.
-Az elmúlt hetekben olyan mértékben
nőtt meg a Zalaegerszegen és környékén kidobott kutyák száma, amire eddig nem
volt példa! A heti mérleg úgy néz ki a Zalaegerszegi Bogáncs Menhelyen, hogy 2 kutyust fogadtak örökbe, s kb. 22 jött helyette! Kölyökkutya az
INTERSPAR PARKOLÓBAN, az AQUA -CITY kerítéséhez kötve,…. mindenhol! Mégis hogy
gondolják ezt egyesek? Értem én, hogy jön az ebadó, évi 3000 ft. a tervezett
összege. Oltani eddig is kellett a kutyát, bár tény, hogy drágább
lett….Felmerül bennem…akinek nincs plusz 5000 ft -ja a kutyájára ÉVENTE, az
hogy jutott el odáig, hogy egyáltalán alkalmasnak gondolta magát az
állattartásra?A tervezetben mellesleg az is benne van, hogy a menhelyről vitt házi
kedvenc adómentes lesz, de valahogy
mégsem nő az örökbe fogadók száma…Ez azért elszomorító! KÉRLEK BENNETEKET,
NE DOBJÁTOK KI A KUTYÁITOKAT, MERT A MENHELY TELJESEN FULLON VAN, S ÍGY
GYAKORLATILAG HALÁLRA ÍTÉLITEK ŐKET! Nem tudunk több kutyát elhelyezni, így is
nagyon nehéz helyzetben vagyunk!
-Ma szintén 5 kutyát kellett
befogadnunk, zömével kanokat. A gyepmesteri
telep máris tele van. Már a menhely minden kennelében 3-4 kan kutya van (plusz
a szukák), veszélyeztetik ezzel egymást, a gyengébbeket, s az alkalmazottakat,
hisz sokszor összeverekednek az összezártság miatt, az egyébként bárány türelmű
kutyák is.
-Nem tudunk több kutyát elhelyezni, így is nagyon nehéz helyzetben
vagyunk! ALTATNI NEM AKARUNK, EDDIG SEM TETTÜK.
E sorokat olvasva elvetettem a Menhelyi gondolatot,
eldöntöttük megpróbálkozunk a befogadással.
Férjem szerzett egy jó nagy kutyaházat, Maxit és Fridát
összeköltöztettük egy kennelbe, Frida kapta az új házat mely nagyobb, mint a
régi háza. Elkezdtük szoktatni Foltikát a területünkhöz, az udvarhoz, a többi
kutyához. Minket hamar elfogadott és már a kertet is, már nem akar kimenni az
utcára. De a kennelbe zárva keservesen vonyít fél a kutyaháztól a bezártságtól,
pedig ilyen hideg reggeleken jó meleg helye lenne itt. Egyelőre
szoktatjuk……..talán……..
Folti kutya tanulja a „nyugi” szó jelentését…..
Reggeli ébredésem után az első tennivalóm a nagy kutyáim
kiengedése a Kenneljükből. A téli
időszakban egy kis reggelit is szoktam levinni nekik, ami száraz kutyatápból és
alkalmanként zsírosabb tejből áll.
Folti amint megérzi a közeledésemet, eszeveszett ugatásba és
ugrálásba kezd. Ő az első, akit kiengedek. Táljába alig tudom belerakni a
reggelinek valót, mert már kap is utána. Szédületes tempóban befal mindent.
Mondogatom neki,
-
nyugi, nyugi kutyuska, itt mindennap kapsz enni.
Nem kell ilyen veszettül falni!
Már két hónapja van nálunk, de nehezen akar lenyugodni. A délelőtti
órákat a terület hátsó részében együtt tölti a három kutya. Kialakultak a
szokások, mindegyik kutyának megvan a szunyókálgató helye. Foltinak többnyire a
kerti pad.
A konyhaablakból többször rájuk tekintek megnézve, hogy mit
csinálnak éppen. S látom, Folti elkezdi kirámolni a kutyaházakat. Én mindegyik
kutyaházat szépen beszőnyegeztem, puha rongyokkal kibéleltem. Folti mindennap
akkurátusan kihordja a rongyokat, szőnyegeket és szanaszét hagyja az udvarban.
Megérem a nap végén összeszedni és visszarakosgatni.
Mondogatom neki,
- nyugi,
nyugi kutyuska, a rongyoknak a házban van a helye, nem pedig a sárban!
Folti már annyira otthonosan érzi magát, hogy Ő akar a Főnök
lenni. Bármilyen eseményre, mint egy macska látványa, vagy sétálható kismama,
vagy egy közeledő motoros, eget verő ugatásba kezd lekörözve Maxit és Fridát.
Mikor már megunom ezt az ugatást, kiszólok neki az ablakon.
Mondogatom neki,
- nyugi,
nyugi kutyuska, nem kell ilyen hangosan ugatni, így is tudom, hogy létezel.
Délután Foltit és Fridát felengedem az első udvarra, a
házkörül és az utcai kerítésnél futhatnak. Maxi az öreg kutya ilyenkor
nyugodtan tud szunyókálni, már egyre többet fekszik, pihen.
Én is kimegyek hozzájuk egy kis mozgásra, játékra. Foltit
tanítgatnám, de rám se figyel, csak ugrabugrál. Kapdos a kezem után és
állandóan felugrálva meg akarja nyalni az arcom.
Mondogatom neki,
- nyugi,
nyugi kutyuska, szépen leül és megvárja, míg a gazdi megsimogatja.
Na, hát ez Foltinak nem akar menni, még hogy ő nyugodtan
üljön, mikor itt a gazdi.
Amint kezd besötétedni Foltit is visszacsalogatom a helyére.
Viszem a vacsorájukat az ételre szó nélkül bemennek a kennelbe.
Folti néhány perc alatt eltünteti a tetemes adagját, és
akkor jön rá, hogy be van zárva a helyére. Rákezd éles sikító ugatással a
reklamálásra.
Mondogatom neki,
- nyugi,
nyugi kutyuska, jó, meleg és biztonságos helyed van, ugyan már ne reklamálj!
Foltika nehezen akarja ezt a „nyugi” szót megtanulni, bezzeg
a gyere ide, az elsőre megy!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)